Szükség van az anyaegyház és a diaszpóra közötti kapcsolatok erősítésére
A panelbeszélgetéseken a diaszpórában végzett szolgálat aktuális kérdéseit tárgyalták. A lelkipásztorok meghívásáról és az utánpótlásról szóló beszélgetésben szó esett a Generális Konvent egyházalkotmányi bizottsága által kidolgozott egységokmányról, amely egységes erkölcsi, jogi és szolgálati keretet kíván adni a lelkipásztori szolgálathoz, miközben figyelembe veszi az egyes egyháztestek saját szabályait és helyi körülményeit. Dr. Kocsis Márta egyházkerületi jogtanácsos, a Generális Konvent egyházalkotmányi bizottságának elnöke elmondta, hogy izgalmas feladat volt az egységokmány kidolgozása, hiszen a különböző országokban, egyháztestekben szolgáló lelkészek sokszor egymástól nagyon eltérő jogi környezetben végzik a munkájukat. Hangsúlyozta, hogy szükség van a szerte a világban szolgáló magyar református lelkészek nyilvántartására, amely az egymásra figyelés és gondoskodás első lépése.
Több panelben is részt vettek tiszántúli lelkészek, akik alkalmanként vagy ingázóként végeznek szolgálatot a diaszpórában. Paczári András Debrecen-Kerekestelepi beosztott lelkész a konfliktusokról és generációkról szóló kerekasztal résztvevőjeként beszélt az augsburgi gyülekezettel való gyümölcsöző testvérkapcsolatról, amelynek keretében a kerekestelepi lelkipásztorok havonta két alkalommal tartanak magyar nyelvű istentiszteletet a bajorországi városban. Az augsburgi gyülekezetről elmondta, hogy fiatalos, áldozat- és szolgálatkész közösségről van szó, amelynek tagjai első generációs németországi munkavállalók. Az új érdeklődők megszólításában kulcsszerepe van a gyülekezet törzstagjainak, akik elsősorban a személyes kapcsolataikon keresztül hívnak meg másokat az istentiszteletekre.
Kocsis Attila nyugalmazott lelkipásztor, a tiszántúli egyházkerület fenntartásában működő Magyar Református Diaszpóra Központ igazgatója az Ingatlanok és ingóságok című panelbeszélgetésen bemutatta a Diaszpóra Központ működését, amelynek feladatához tartozik a diaszpórából érkező dokumentumok összegyűjtése, rendszerezése és a magyar református diaszpóra történetének feldolgozása. Örömét fejezte ki az iránt, hogy a Református Tiszántúl rendszeresen helyet biztosít az anyagok publikálására. Hangsúlyozta, hogy azért fontos a külhoni gyülekezetek dokumentumainak megőrzése és feldolgozása, mert ha ezek az anyagok elvesznek, azzal együtt a magyar reformátusság történetének jelentős része is elvész.
Iszlai Endre Debrecen-Nagysándortelepi lelkipásztor a vallásoktatásról és online szolgálatokról szóló kerekasztal-beszélgetésen beszámolt koppenhágai szolgálatáról, amit feleségével, Iszlai-Kovács Mariannával együtt 4 éve a végeznek a nagyobb ünnepekhez kapcsolódóan. Ezeken az alkalmakon sok fiatal, kisgyerekes család vesz részt, ezért az istentisztelettel párhuzamosan gyermekistentiszteletet is tartanak. Az istentiszteletet látogató családok a bibliai tanítás mellett fontosnak tartják az anyanyelv és magyar kultúra közvetítését is gyermekeik felé. Ez különösen is felértékelődik a vegyes házasságok esetében, ahol otthon jellemzően nem magyarul beszélgetnek egymással a családtagok.
A konferencia végén a résztvevők közös nyilatkozatot fogalmaztak meg, amely kimondja, hogy a diaszpórában végzett szolgálat az egyház szerves missziója, és hangsúlyozza, hogy szükség van az anyaegyház és a diaszpóra közötti élő, kölcsönös kapcsolatok erősítésére.
Fotók: Kiss László (reformatus.hu)