kapcsolat
A MELBOURNE-I MAGYAR REFORMÁTUS GYÜLEKEZET RÖVID TÖRTÉNETE
Az első ausztráliai magyar református gyülekezetet az 1949-ben érkezett magyar menekültek alakították meg, mondhatni még Ausztráliába való megérkezésük előtt. A menekülteket szállító hajókon több száz magyar menekült utazott Ausztrália ismeretlen partjai fele, tele vágyakkal és félelemmel, hiszen nem tudták mire számíthatnak az ötödik kontinensen. Ebben a bizonytalanságban jó volt felfedezni, hogy a magyar menekültek között van egy lelkipásztor is, a kolozsvári származású dr. Antal Ferenc.
Az első Ausztráliában tartott magyar református istentiszteletre 1949 novemberében került sor. Az istentiszteletek híre gyorsan elterjedt a menekült magyarok között és már 1950 elején megkezdődtek a rendszeres istentiszteleti alkalmak a menekülttáborban majd a bérelt templomban. A kezdeti lelkesedéstől felbuzdítva Antal Ferenc rövidesen felkereste a Victoria-i Presbiteriánus Egyház vezetőit és segítséget kért lelkészi képesítésének elismerésére.
1952-ben új fejezett kezdődött a gyülekezet életében, amikor Antal Ferencet a Fitzroy-i Presbiteriánus Gyülekezet lelkipásztorának választotta. Így kezdődött el a két évtizedes együttélés az ausztrál presbiteriánusokkal. A templom melletti gyülekezeti terem lassan valódi magyar társadalmi központtá nőtte ki magát. Színdarabok és kulturális műsorok kerülnek itt bemutatásra, táncestélyek és ifjúsági zenés délutánok mellett. Az első magyar nyelvű hetilapot, a Magyar Újságot ugyancsak itt szerkesztik, a lelkipásztor irányításával. A templom melletti épületben óvoda és napközi otthon nyílik a magyar gyerekek számára. Később a magányos idősek számára is menedéket és otthont nyújt a gyülekezet a parókia területén. A gyülekezet jelentőségét, jól mutatja az is, hogy amikor 1956-ban kitört a magyar forradalom és szabadságharc, Melbourne magyarsága a templomtól indította el a forradalom melletti szimpátiatüntetését. A templom és a hozzá tartozó épületek menekültszállóvá változtak. A Forradalom leverése és az ennek nyomán érkező menekülthullám új helyzet elé állította a konszolidáció útjára lépett gyülekezetet. Szembe kellett nézni azzal a ténnyel, hogy a hazatérésről és a szabad Magyarországról dédelgetett álmoknak nem volt realitásuk: az ausztráliai magyarságnak az ötödik kontinensen van a jövője. Valószínűleg ekkor született meg a független magyar egyház megalakításának a gondolata is.
1969-ben lehetőség nyílott a North Fitzroy-i Szent Lukács templom megvásárlására, melyet a gyülekezet egy jelentős bankkölcsön segítségével megvásárol az Anglikán Egyháztól. Az 1970 április 19-én tartott Közgyűlés kimondja, a Független Magyar Református Egyház létrejöttét. Három évvel később, 1973. április 3.-án Victoria Állam Parlamentje elismert egyházzá és önálló jogi személyé nyilvánítja az Ausztráliai Magyar Református Egyházat. Az önállóvá vált magyar egyház Kálvin jelképét választja címeréül, ezzel is jelezve, hogy ősei hagyományait és hitét kívánja ápolni. A templom melletti épületnek új nevet adnak: Bocskai Központ, és benne igen gazdag gyülekezeti és társadalmi élet veszi kezdetét. Itt kap otthont a vasárnapi iskola, a gyülekezet ifjúsága, nőszövetsége, biblia köre. A Bocskai Központ nagyterme a vasárnapi közös gyülekezeti ebédek mellett számos családi est és Bál otthona helyszíne lesz, ahova szívesen jönnek a Melbourne-i magyarok, felekezeti hovatartozástól függetlenül.
A hetvenes években főleg Délvidékről érkeznek tömegesen a magyarok, majd a nyolcvanas években, a csonka Magyarország területéről folyamatosan érkező menekültek mellett, megindul az erdélyi menekülthullám. 1993 július 13. napján Antal Ferenc lelkipásztor visszaadta nemes lelkét teremtő Urának. A gyülekezet Közgyűlése 1993. szeptember 12-én ifj. Antal Ferencet választja meg, mint rendes lelkipásztort, aki ezt a szolgálatot 1996 júliusáig végzi. 1996. december 31-től a szolgálatot Dézsi Csaba erdélyi származású lelkipásztor vette át.
Az első Ausztráliában tartott magyar református istentiszteletre 1949 novemberében került sor. Az istentiszteletek híre gyorsan elterjedt a menekült magyarok között és már 1950 elején megkezdődtek a rendszeres istentiszteleti alkalmak a menekülttáborban majd a bérelt templomban. A kezdeti lelkesedéstől felbuzdítva Antal Ferenc rövidesen felkereste a Victoria-i Presbiteriánus Egyház vezetőit és segítséget kért lelkészi képesítésének elismerésére.
1952-ben új fejezett kezdődött a gyülekezet életében, amikor Antal Ferencet a Fitzroy-i Presbiteriánus Gyülekezet lelkipásztorának választotta. Így kezdődött el a két évtizedes együttélés az ausztrál presbiteriánusokkal. A templom melletti gyülekezeti terem lassan valódi magyar társadalmi központtá nőtte ki magát. Színdarabok és kulturális műsorok kerülnek itt bemutatásra, táncestélyek és ifjúsági zenés délutánok mellett. Az első magyar nyelvű hetilapot, a Magyar Újságot ugyancsak itt szerkesztik, a lelkipásztor irányításával. A templom melletti épületben óvoda és napközi otthon nyílik a magyar gyerekek számára. Később a magányos idősek számára is menedéket és otthont nyújt a gyülekezet a parókia területén. A gyülekezet jelentőségét, jól mutatja az is, hogy amikor 1956-ban kitört a magyar forradalom és szabadságharc, Melbourne magyarsága a templomtól indította el a forradalom melletti szimpátiatüntetését. A templom és a hozzá tartozó épületek menekültszállóvá változtak. A Forradalom leverése és az ennek nyomán érkező menekülthullám új helyzet elé állította a konszolidáció útjára lépett gyülekezetet. Szembe kellett nézni azzal a ténnyel, hogy a hazatérésről és a szabad Magyarországról dédelgetett álmoknak nem volt realitásuk: az ausztráliai magyarságnak az ötödik kontinensen van a jövője. Valószínűleg ekkor született meg a független magyar egyház megalakításának a gondolata is.
1969-ben lehetőség nyílott a North Fitzroy-i Szent Lukács templom megvásárlására, melyet a gyülekezet egy jelentős bankkölcsön segítségével megvásárol az Anglikán Egyháztól. Az 1970 április 19-én tartott Közgyűlés kimondja, a Független Magyar Református Egyház létrejöttét. Három évvel később, 1973. április 3.-án Victoria Állam Parlamentje elismert egyházzá és önálló jogi személyé nyilvánítja az Ausztráliai Magyar Református Egyházat. Az önállóvá vált magyar egyház Kálvin jelképét választja címeréül, ezzel is jelezve, hogy ősei hagyományait és hitét kívánja ápolni. A templom melletti épületnek új nevet adnak: Bocskai Központ, és benne igen gazdag gyülekezeti és társadalmi élet veszi kezdetét. Itt kap otthont a vasárnapi iskola, a gyülekezet ifjúsága, nőszövetsége, biblia köre. A Bocskai Központ nagyterme a vasárnapi közös gyülekezeti ebédek mellett számos családi est és Bál otthona helyszíne lesz, ahova szívesen jönnek a Melbourne-i magyarok, felekezeti hovatartozástól függetlenül.
A hetvenes években főleg Délvidékről érkeznek tömegesen a magyarok, majd a nyolcvanas években, a csonka Magyarország területéről folyamatosan érkező menekültek mellett, megindul az erdélyi menekülthullám. 1993 július 13. napján Antal Ferenc lelkipásztor visszaadta nemes lelkét teremtő Urának. A gyülekezet Közgyűlése 1993. szeptember 12-én ifj. Antal Ferencet választja meg, mint rendes lelkipásztort, aki ezt a szolgálatot 1996 júliusáig végzi. 1996. december 31-től a szolgálatot Dézsi Csaba erdélyi származású lelkipásztor vette át.